Ma délelőtt Ágival és Iuliánnal kimentünk az arborétum mögé egy kicsit fotózni. A vége felé már a tűrőképességem határait súrolta a hideg, kicsit odébb sétálva kutattam új téma után, hogy lekössem a figyelmem, sikerült is, letérve az útról kilenc őz gidát pillantottam meg, akik tőlem úgy 100 méterre csoportosultak. Kép róluk nincs, mert természetesen a tele objektívem a táskában pihent, én meg csak a vázra tekert 10-20assomal tettem egy kis kitérőt a kis fotós csapatunktól, de nem is bánom, mert a látvány és az érzés kárpótolt, még a hideg miatt is. (a lent látható őzes fotó nem a fent említett csapatról készült, őket még előtte szúrtuk ki a távolban, úgy látszik az őzek paradicsoma e a terület ott hátul)
A képen azt is nézd, amit nem látsz!